7. rész – Akusztikai modellezés Revit-ben: Zajszintek számítása és terjedési utak meghatározása
A BIM alapú épületgépészeti tervezés egyik legnagyobb előnye, hogy lehetőséget biztosít akusztikai szimulációk és becslések elvégzésére már a koncepcióterv szintjén. Ehhez azonban a modellnek nemcsak geometriailag, hanem akusztikailag is intelligensnek kell lennie.
Mit értünk akusztikai modellezés alatt?
Az akusztikai modellezés során célunk, hogy megállapítsuk:
milyen hangteljesítmény keletkezik a rendszerben,
hogyan terjed a hang a rendszeren belül,
milyen szinten érkezik meg a zaj a hallgatási pontra (pl. helyiség, iroda),
teljesülnek-e a vonatkozó zajkomfortkövetelmények (pl. MSZ 15601, EN ISO 16032).
Mit tudunk számítani egy Revit-alapú modellben?
A Revit önmagában nem végez akusztikai számítást, de lehetővé teszi, hogy:
a ventilátorokat, légcsatornákat, szelepeket és végponti elemeket ellássuk akusztikai paraméterekkel,
a teljes rendszer zajláncát felépítsük, azaz:
Zajforrás (pl. ventilátor)
Zajátviteli út (csatorna, elágazás, hangcsillapító)
Kijelölt zajfogadó hely (helyiség, tér)
Alapadatok, amelyeket érdemes bevinni a modellbe
Ventilátor:
Lw (hangteljesítmény szint, dB)
Oktávsávos Lw értékek (63–8000 Hz)
dB(A) súlyozott érték
Hangcsillapító:
Oktávsávos csillapítási értékek
Teljes hossz és típus
Légcsatorna:
Méret, hossz, anyag (pl. fém, szigetelt)
Sebesség és áramlási irány
Végberendezés (pl. befúvó):
Hangnyomásszint a kifúvási ponton
Katalógus szerinti dB(A) érték
Hogyan működik a számítás?
A ventilátor vagy egyéb gép megadott hangteljesítmény szintjéből indulunk ki.
Minden szakaszon számítjuk a zajcsillapítást:
Légcsatorna súrlódás, Idomok visszaverése, Hangcsillapító csillapítása
Ezeket összesítve kapjuk meg a zajterjedés végső eredményét.
Ez az érték összevethető a helyiség megengedett hangnyomásszintjével (pl. irodában jellemzően 35–40 dB(A)).
Következő rész témája:
Zajterjedés helyiségek között: szerkezeti és nyílászárós zajcsillapítás BIM-ben