Forrás: VGF&HKL 2019.12 és https://mennyezethutesprofi.hu/blog/2019/12/01/mennyezet-vagy-padlofutes-vgfhkl-2019-12/
Hőmérsékleti sugárzás deffiniciója
Hősugárzás az energia térbeli terjedésének elektromágneses hullámok formájában megvalósuló folyamata, ami közvetítő közeg szükségessége nélküli mechanizmus.
E folyamat a hővezetéstől és hőszállítástól eltérő természetű, folyamatos energia átalakukás révén valósul meg, azaz a hő elektromágneses sugárzássá majd a tér egy másik pontján az elektromágneses sugárzás ismét hővé alakul. A terjedés mechanizmusából következően a hőmérsékletnek a terjedés irányában nem kell monoton csökkennie. (Például a Napból a Földre elektromágneses sugárzás formájában érkező energia döntő része a földfelszínen, illetve a légkörben hővé alakul.) A szobahőmérsékletű tárgyak esetében a hősugárzás szerepe sok esetben a többi energia terjedési formához képest elhanyagolható, de a hőmérséklet növekedésével egyre jelentősebbé válik.
Hősugárzás
A sugárzásos hőátadás esetében a hő közvetítése teljes mértékben a levegő nélkül történik. Ahogyan a Nap is infravörös sugárzással melegíti a környezetét, úgy minden forró felület kibocsát ilyen sugárzást, amely akár nagy távolságokat is megtehet, mielőtt más felületekkel érintkezve hőenergiáját átadná.
A hősugárzás esetében egy melegebb test lehűl és egy tőle távol levő hidegebb test felmelegszik.
A közöttük levő közeg lényegtelen, a hőátadás vákuumban – közvetítő közeg nélkül is – megtörténik.
Ezért a hősugárzás leírására a kontinuummechanika nem alkalmas, ehhez más fizikai törvényeket kell
keresni.
A mennyezetfűtés hasonló elven működik: a mennyezetben futó csővezetékekben meleg víz kering, amely felmelegíti a mennyezet felületét. A meleg felülettel érintkező levegő ugyan felmelegszik, de nem képes felfelé áramolni vagy gyorsan lehűlni, így a konvekció minimálisra csökken. Ennek eredményeként a hő főként sugárzás útján jut el a padlóra, a falakra és a bútorokra.
Ez a módszer biztosítja, hogy a helyiség felületei melegebbek legyenek a levegőnél, és lágy, egyenletes hőérzetet nyújtsanak. A levegő friss marad, nem hevül túl, így kellemes tartózkodási környezet alakul ki. A mennyezetfűtés hatékonyságát jól mutatja, hogy a hőátadás több mint 90%-ban sugárzás útján történik, míg a konvekciós hatás csupán 10%-ot tesz ki.
Add meg itt a címsor szövegét
A hagyományos fűtési rendszerek, például a radiátorok és még a padlófűtések is jelentős mennyiségű levegőt mozgatnak meg, ami keringést idéz elő a helyiségben. Ez a légáramlás felkavarja a port, és lebegő állapotban tartja azt.
Ezzel szemben az aktív mennyezetfűtés minimalizálja a konvekciót, így nem keletkeznek erős légáramlatok. Ennek köszönhetően a por a padlóra ülepedik, ahonnan könnyen eltávolítható. A levegő tisztább és egészségesebb marad, amit különösen az allergiások azonnal megéreznek.
Mennyezetfűtéssel nincs penészképződés
A nedvesség mindig a hidegebb területről a melegebb felé igyekszik. Ha a meleg levegő hideg határoló felülettel találkozik, lehűl, és a benne lévő vízpára kicsapódik, amely a falazatba szivárog. Ez a folyamat különösen a sarkokban vezethet penészesedéshez.
Padlófűtés esetén a levegő hőmérséklete magasabb, mint a falaké, így a kondenzáció veszélye fennáll. Ezzel szemben a mennyezetfűtésnél épp fordított a helyzet: a meleg határolófelületek, például a falak, fokozatosan felmelegítik a helyiség hűvösebb levegőjét. Ennek következtében a levegő több nedvességet képes magába fogadni, így a falakban lévő víz elpárolog. A kiszáradó falak nem kedveznek a penész kialakulásának.
Ráadásul a száraz falak jobb hőszigetelő tulajdonságokkal rendelkeznek. Már a fal nedvességtartalmának 4%-os csökkenése is a felére mérsékli a hőveszteséget hőátadás útján. Így a mennyezetfűtés nemcsak a kellemes hőérzetet biztosítja, hanem hozzájárul a külső falak szigetelésének javításához is.
Hőmérséklet és magasság függvénye
